Férfi torna Mindenki tornája Női torna Ritmikus gimnasztika Aerobik Akrobatikus torna

Tornatörténelem


Készült a "Torna 1x1" alapján, írta Dr. Karácsony István

Amíg megalakul a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége...

Az Anjouk korában divatos lovagi játékok már a későbbi testgyakorlatok bizonyos jeleit mutatták. A külföldről hozzánk jött internátusi vezetők a rómaiak életében divatos sportelvek szerint tanították testgyakorlásra a fiatalokat.

Az 1600-as évek közepén Coménius Amos , aki Sárospatakon élt, könyvében, az Orbis Pictusban már játszóteret és játékok rendszeresítését követelte az ifjúság részére. Mária Terézia alatt az országban több helyen űzték a testgyakorlás egyes fajtáit. A külföldi tornarendszerek híre lassan hozzánk is eljutott. Elsősorban Guts-Muts , majd Jahn fejlesztette ki azt a német rendszert, mely Magyarországon is kifejtette hatását. Említést érdemel a svájci Pestalozzi , illetve a svéd Henrik Ling és fiainak tevékenysége, melyek hatással voltak a torna magyarországi rendszerére. Gyarmathy Sámuel professzor 1797-ben Schnefentalban járt, s az ottani Guts-Muts iskolában tett látogatásáról írt beszámolót. Hasonló jellegű volt Kovács Mihály pesti orvos gyűjteménye: ő könyvben adott összefoglalót Guts-Muts rendszeréről. Ezek a hírek, könyvek felkeltették az érdeklődést Magyarországon a torna iránt. Néhány főúri család "gimnasztikához értő" nevelőt hozatott a gyermekek és felnőttek mellé. Először báró Vay tábornok alkalmazott házi tornatanítót. Egger 1817-ben, az evangélikus gimnáziumban megalakította az "első nyilvános testgyakordát ". A torna célja ekkor kimondottan a polgárság szórakozása, szórakoztatása volt. Néhány fiatal tornatanítót (" pestalozziánust " - így nevezték Pestalozzi híveit) hívott Magyarországra. Ez a kezdeményezés azonban a német tornazár ( Turnsperre ) idejére esik, s a bécsi kancellária kitiltotta a tornatanítókat az oktatási intézményekből.

1830 őszén, Pesten Testgyakorló Intézetet alapítottak, azonban ez csak kisgyermekek tornáztatásával foglalkozott és rövid két évtized múlva már meg is szűnt.

1862-ben megjelent az első női torna-szakkönyv Turján László szerkesztésében. Címe: "Nőnevelő Tornászat". 1883-ban megindult a rendszeres torna folyóirat, a "Tornaügy", amely havonta jelent meg.

A negyvenes évek után 1863-ban Matolay Elek, Szontágh Ábris dr. és Bakody Tivadar dr. megalapították a Nemzeti Torna Egyletet. Az egyesület hivatalos nyelvéül a magyart választotta. Az első "gyakorlásokat" a régi Pest egyik istállójában végezték. Ezzel megindították a magyar tornasportot. Sorra alakultak a különböző városok torna egyletei (1866-ban a Kanizsai Torna Egylet és a Soproni Torna Egylet, 1867-ben a Debreceni Torna Egylet, 1868-ban a Szombathelyi Torna Egylet, a Nyitra Torna Egylet, a Kassai Torna Egylet és a Sátoraljai Torna Egylet, 1869-ben Budapesti Budai Torna Egylet , 1870-ben a Pécsi Torna Egylet. Jelentősen megnehezítette azonban a tornásztevékenység megindulását az a körülmény, hogy képzett vezetők nem voltak.

Ezen a tényen kívánt változtatni a Nemzeti Torna Egylet, amikor 1870-ben megépült új tornacsarnokában tornatanítók kiképzésére tanfolyamot indított be. Néhány év alatt több mint 800 okleveles tornatanítót képeztek ki, akik ezután átvették a torna egyesületek szakirányítását.

1870-ben felmerült az a kívánság, hogy a tornaegyesületek egy közös Szövetségbe tömörülve vigyék előre a tornaoktatás ügyét Magyarországon. A lelkes emberek ez irányú fáradozásainak eredményeként, a Nemzeti Torna Egylet elnöksége által 1883-ban újból kibocsátották a Szövetség megalapításra vonatkozó felhívást.


Az első szertornaversenyt Magyarországon az NTE rendezte 1881-ben.

A nyújtó, korlát, rúdugrás számokból álló összetett versenyt Kajlinger Mihály nyerte meg 100 ponttal. 1885. június 28-án mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt a magyar torna.

Katonazenekar kíséretében vonult végig a főváros utcáin a háromszázötven felnőtt és százharminc iskolai tanuló a tornatérre. Az ünnepélyen, több tornaszeren egyszerre végeztek szergyakorlatokat Keresztessy Sándor tanulói. A belvárosi reáliskolából rendgyakorlatokat mutattak be és mindezek előtt az összes résztvevő közös szabadgyakorlatokkal tette különlegessé az első tornaünnepélyt. A győzelmi cserkoszorút nyilvánosan osztották ki. Ezzel az aktussal vette tulajdonképpen kezdetét hivatalosan is a magyar tornasport.


1885. június hó 29-én megalakult a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége. Elnöke: Hegedüs Sándor, kitűnő tornász lett.

Az alakuló közgyűlésen az NTE, BBTE, OTE és a Magyarországi Tornatanítók Egyesülete, valamint Arad, Debrecen, Fogaras , Kolozsvár, Nagykanizsa, Sopron, Sárospatak, Szabadka, Szeged, Pancsova és Temesvár városok egyesületeinek képviselői vettek részt.

Az ezt követő években egyre több egyesület csatlakozott a Szövetséghez úgy, hogy 1891-ben már 44 tagegyesülete volt. A Szövetség megalakulási szabálya szerint háromévenként választották újra a "tisztikart".

Hosszú éveken keresztül az a szokás alakult ki, hogy a közgyűléssel egy idõben rendezték meg az Országos Tornaünnepélyt is.

Távolugrás, kődobás és lógyakorlatból állt a verseny. A korabeli szaksajtó szerint" váratlan gixerek , a tornaszerről történő lezuhanás gyakori előfordulása" tette kiegyenlítetté az egyébként unalmas versenyt.

A Szövetség az 1896-os Milleneumi évre való tekintettel az V. Országos Tornaünnepélyt idõben előbbre hozta és annak olyan keretet igyekezett adni, mely méltán illeszkedett be a nemzeti ünnepbe.


Először az olimpián

Az első újkori olimpián 1896-ban, Athénban magyar férfi tornászok is részt vettek. A 13 nemzet tornászai között indult Kakas Gyula és Weisz Dezső. A versenybiró Isseni Isszer Károly volt.

A MOTESZ második közgyűlése (1888) meghatározta a tornászok öltözetét.

Ez sötétkék nadrágot és kabátot, valamint a szürke ing mellett fekete árvalányhajas pörgekalapot is előírt.

1898-ban nagy megtiszteltetés érte a magyar tornasportot, hiszen felvételt nyert a Nemzetközi Torna Szövetségbe , amit akkor még csak Európai Torna Szövetségnek neveztek.

Mindinkább kezdett kialakulni az általános felfogás, hogy a tornát a legszélesebb néprétegek között is kell terjeszteni és népszerűsíteni. Tornász Egyleteink tagjai a torna mellett a legkülönfélébb sportokat is űzték, mint például atlétikát, vívást, úszást, korcsolyázást stb. A " tornászati eszme" már a felsőbb körökben is ismertté kezdett válni. Az egyesületek zászlószentelési és egyéb ünnepélyein még a királyi udvar egyes tagjai is megjelentek. Így a Torna Szövetség zászlószentelési ünnepélyén a zászlóanyai tisztet Auguszta főhercegnő vállalta számos magas rangú előkelőség kíséretében.

Az 1906-os athéni olimpián másodszor szerepelt magyar tornász. Erődi Béla második lett kötélmászásban , valamint a pentatlonban (korlát, nyújtó, gyűrű, ló és ugróasztal) 90 ponttal, a hexatlonban (ugyanazon szerekhez lólengési gyakorlat járult) 110 ponttal első osztályú minősítést szerzett.

Úgy látszott, hogy a fejlődés - ha lassan is - egyenletes, amikor e kedvező időszakot a MASZ-MOTESZ ellentét fékezte le. 1906-ban a MASZ megtiltotta atlétáinak a MOTESZ-versenyeken való indulást. S ez a harc bizony több mint két évtizedig tartott.

1908-ban nyújtotta be a Szövetség a kormánynál javaslatát az Országos Testnevelési Tanács létesítésére, amit végül az 1909-ben tartott I. Magyar Országos Testnevelési Kongresszus határozott el.

19l2-ben Kolozsváron mutatkozott be nagy sikert aratva a stockholmi olimpiára készülő magyar válogatott csapat. A tornászati főverseny győztese Gellért Imre MTK volt. "Gellért festőművész, bohém, művészhajlamú ember, egész tornászásában kifejezésre juttatta ezt a jellemvonását. Egy-egy gyakorlata, melyet jókedvében eszelt ki, valósággal drámai feszültséget váltott ki a szakértő nézőkből. Egyszer-másszor tréningben a korláton kézenállva huszonöt támaszcserét is csinált valamely divatos valcer ütemére. Versenyzésénél azonban nem szolgált javára bohémes könnyelműsége, a szigorú zsűri nem honorálta művészi törekvéseit, összeállításában felületesnek, kivitelben hibásnak minősítették egy-egy szokatlan konstrukciójú gyakorlatát." - írta róla Dückstein Zoltán.

1914-ben első ízben került a svéd-tornarendszer szerint lebonyolításra a bajnokság. Az egyéni versenyben Krizmanich János győzött.


A világháborús károktól az első olimpiai aranyéremig

Sokat sérült a világháborúban a torna felszereltsége, hiszen a legtöbb tornatermet katonai célra vették igénybe. A tornaszerek igen erősen megrongálódtak. A puszta falak és egy-két áldozatos szakember tornaszeretete maradt csak fenn. Az Országos bajnokságok 1914 után nem kerültek, nem kerülhettek kiírásra.

1920 -ban a FIG törölte tagjai sorából a MOTESZ-t, feltehetően a trianoni békeszerződés következményeként.

1920-ban Kmetykó János és Bábel Rezső hozzáláttak a magyar tornászcsapat újjászervezéséhez, a legnagyobb egyesületek, a BTC, NTE, BBTE, OTE pedig dísztornákat rendeztek.

1923. E korszakot Pászti és Szalai párharca jellemezte. Szalairól ezt írták: "Művészi szemérme arra bírta, hogy ne ismételje meg önmagát, hogy versenygyakorlatait évről évre új és eredeti motívumokból állítsa össze"

1924-ben a párizsi olimpiával kapcsolatos kongresszuson a MOTESZ kérte felvételünket a Nemzetközi Torna Szövetségbe, de további hét éven keresztül ezt megakadályozták.

1925 év legnagyobb eseménye a Testnevelési Főiskola megnyitása volt. A Főiskola a testnevelő tanárképzés - egyben szakemberképzés - központjává vált.

1928. Amsterdam . Ezen az olimpián szerepelt először a női torna, így a magyar tornászlányok is először vettek részt e jeles eseményen.

A tornászoknak fogadalmat kellett tenniük a Szövetség elnökének, hogy a tréningekre okvetlenül eljárnak, sportszerű életet élnek, a fegyelemnek alávetik magukat. Az utolsó három hónapban olimpiai próbaversenyeket tartottak és ezeken válogatták ki azt a nyolc tornászt, akik Magyarországot az olimpiai tornaversenyeken képviselték.

Ekkor még bemutató csapattal is részt óhajtottunk venni az olimpián és hosszas tárgyalások után megszületett a magyar díszpalotás gondolata, amelyet Wéber Edith tanárnő tanított be művészi tökéllyel és melyet a leányok magyar nemzeti viseletben táncoltak.

A nők versenyében Magyarország részéről a versenybírók között találjuk Bély Miklóst.

Az első nap után a magyar lányok fölénye olyan nagy volt, hogy a "rosszakarat és irigység sem tudta megfosztani jól megérdemelt pontjától" - irta a korabeli sajtó.


1929-tól a MOTESZ új neve Magyar Országos Torna Szövetség.

Az 1930-as luxembourgi világbajnokságon, Pelle István a nyújtón maximális pontteljesítménnyel világ-bajnoki címet szerzett. A versenyt zuhogó esőben tartották meg, ezért az atlétikai számokat eltörölték. Ez is oka lehetett - a korabeli szaksajtó szerint - a magyar csapat gyengébb szereplésének.

A vidéki tornasport fellendítése érdekében a Szövetség kerületi szervezeti szabályzatot vezetett be, s ennek folytán elsőnek a déli kerület alakult meg. A Szövetség azt is elhatározta, hogy a következő esztendőben kiírják az országos női csapat és egyéni bajnokságokat. Ebben az évben az igazolt férfi tornászok száma már közel 700, míg a nőké a 300-at közelítette meg.

A MOTESZ ebben az esztendőben állandó otthonhoz jutott a Magyar Testnevelés házában, amely most már megfelelt e szerteágazó munkával járó feltételeknek. Ugyanebben az évben nagy sikerrel rendeztek "művezetőképző" tanfolyamot.

A versenyzők minősítésének módosításával, a versenyprogram kibővítésével, megvalósult a Szövetség azon törekvése, hogy versenytornát továbbfejlessze. Nem csupán tornászok teljesítménye mutatott fejlődést, hanem gyarapodott a versenyzők száma is.

Ebben az évben került első alkalommal megrendezésre az országos ifjúsági tornászbajnokság . Célja az volt, hogy a legjobb ifjúsági tornászaink számára komoly versenyzési lehetőségeket biztosítson.

A szokásokhoz híven majdnem minden tagegyesület megrendezte házi dísztorna ünnepélyét, melynek keretében számot adtak az egyesületi munka fejlődéséről. A katonai tornasport kívánalmának megfelelően a FVSK rendezett zárt tornaversenyt, ahol szép számmal vettek részt a hadsereg tagjai. Úgyszintén nagy sikerrel folyt le a levente tornászbajnokság is, amely méltó kifejezője volt a leventesport keretében folyó rendszeres munkának.

Az 1931. év ismét néhány változást jelentett a MOTESZ életében. A Szövetség a csapatbajnokságokat az összes szeren kiírta, s így nem csak egy - egy szeren lehetett a bajnoki címért küzdeni. Az egyesületeket osztályokba sorolták és így az első alkalommal a BTC, BBTE, III. ker. TVE, NTE, UTE és VAC az első, míg a többi egyesület a második osztályba került.

Az 1932-es év a magyar torna részére meghozta az eddigi legnagyobb sikert. A Los Angeles-i olimpián a magyar tornasport első olimpiai aranyérmet Pelle István szerezte a 105 000 nézőt befogadó Stadionban.

Az olimpiáról visszatért tornászokat nagy lelkesedéssel fogadták a Keleti pályaudvaron. Olimpikonjaink első útja a Névtelen Magyar Katona Sírjához vezetett, ahol a tornászok nevében Pelle István olimpiai bajnok helyezte el a kegyelet koszorúját. Magyarország kormányzója olimpiai sikeres szereplése elismeréséül a IV. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki Pelle Istvánt. A Torna Szövetség Pelle Istvánnak a Szövetség Nagy Aranyérmét, Péter Miklósnak, Hegedüs Józsefnek és Boros Péternek pedig a Szövetség Kis Aranyérmét adományozta.

"Pelle tudásban felülmúl minden tornászt, aki ma nemzetközi versenyeken szerepel. A nyújtón 6-7 féle óriásvariációt összekötni olyan módon, hogy közbe nem iktat semmilyen kisegítő mozdulatot - egyetlen óriáskört - sem, átterpeszteni a korlát mindkét karfáján oldalsó kézenállásból az innenső karfáról, egy kézen állni a korláton és leterpeszteni belőle, gyűrűhintán 5-6 különböző helyzetből kidolgozott kézenállást végrehajtani és hozzá krisztus-függést, mérlegek egész sorát felvonultatni, a lovon mindkét irányban egyenlő művészettel körözni és vetődni." - ahogy jellemezte a kor krónikása.


Magyarország világbajnokságot rendez

Az 1934. évi tornász világbajnokság rendezését Magyarország megpályázza. A FIG Technikai Bizottságába beválasztották Krizmanich János-t, aki 1938 - ig tagja a Bizottságnak.

A Szövetség Vidéki Bizottsága arra a meggyőződésre jutott, hogy feltétlenül meg kell szervezni a vidéki művezetői állást. A művezető a vidéki tornaegyesületeket sorba látogatva, szaktudásának felhasználásával buzdítsa az egyesületeket a további munkára, sőt a gyakorlatokat és azok helyes értelmezését mutassa is be.

A Szövetség, a Versenybíró Bizottság előterjesztésére hozzájárult, hogy a "bírálati szabályzat" összefoglaltassék, hogy ezzel is megkönnyítsék a versenybírók munkáját. A Szabályzat kimondotta , hogy megfelelő tanfolyam hallgatása után lehet csak valakiből versenybíró. A legalacsonyabb korhatárt 26 éves korban állapította meg és megkívánt legalább 4 évi "tornászműködést". A Szövetség 45 elsőosztályú és 33 másodosztályú bíróval rendelkezett. Az egyes versenyekre a bírák kijelölését a Versenybíró Bizottság ülésein döntötték el.

A jubileumi évben a Szövetség "Magyar Torna" néven havonta megjelenő szaklaphoz jutott, amelyet, mint kiadó és felelős szerkesztő Binder György, a MOTESZ irodaigazgatója indított el.

Következett az 1934. esztendő, a világbajnokság éve. A Beszkárt pályán megtartott versenyre tizenhárom nemzet legjobb tornászai jöttek el. A verseny előkészítése hatalmas feladatot rótt Krizmanich János szövetségi művezetőre és segítőtársára Kerezsy Endre főiskolai tanársegédre.

Az 1935. évben a 13. Országos Tornaünnepély keretében ünnepelte a Szövetség 50 éves fennállását. Az eseményen József Ferenc királyi herceg is megjelent, emelve az ünnepély jelentőségét. A jubileumi közgyűlés ünnepi szónoklatában megemlékezett József Ferenc királyi herceg a Szövetség 50 éves múltjáról, küzdelmeiről és dicsőségéről.

1939. február 18-án tartott közgyűlésen - dr. Szukováthy Imre személyében - új elnököt választott a Szövetség. A főtitkári tisztét Bogár István vállalta, akinek a legelső tevékenysége az eddig elhanyagolt vidéki tornasport felemelése volt. Sorra járta az egyes városokat és az ott szerzett tapasztalatok útján iparkodott segíteni. A visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja sportéletét újra kellett szervezni. Új versenyzési rendet honosított meg a Szövetség, mely szerint nem az egyesületeket, hanem a versenyzőket minősítették, akik részt vehettek az I. II. III. osztályú versenyeken.


Újra kezdődik minden, s nem rosszul

1945-ben csak az MTE férfi és a Postás női tornaszakosztálya működött Budapesten. A korábban jól dolgozó vidéki tornabázisokban, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Sopronban még szó sem lehetett rendszeres tornaéletről.

Augusztus 19-én az I. Országos Sportnapok keretében került megrendezésre az Országos bajnokság. A háború utáni első bajnok Fehér Anna PSE ill. Pataki Ferenc (egyesületen kívül) lett.

1948-ban, Londonban rendezték meg a háború utáni első olimpiát. Egyéni versenyeket csak a férfiaknál rendeztek. Pataki Ferenc olimpiai bajnokságot nyert műszabadgyakorlatban .

Pataki Ferenc indulása kétséges volt az olimpiai előtt. Filmforgatáson vett részt, amikor egy jelenetnél megsérült. Sok barát, szurkoló, szakember összefogása és bíztatása segítette a 31 éves sportolót ahhoz, hogy végül is olimpiai bajnok lehetett. A hátra szaltót mellső mérlegállásba - akkor virtúoz elemnek számított - rajta kívűl senki sem csinálta .

A bemutatókon, dísztornákon sokszor látott és sikerrel szerepelt gúlatornában, ebben az évben rendezték meg Magyarországon az első versenyt. A versenyen az 5-ös és 10-es gúlaversenyt az MTE csapata nyerte.

Nagyszerű sportdiplomáciai siker született ebben az évben. Herpich Rudolfnét beválasztották a FIG Női Technikai Bizottságába , ahol először csak tagként (1948 - 72), majd később a Bizottság vezetőjeként képviselte a magyar torna sportot. A több nyelven is kitűnően beszélő sportdiplomata asszony összesen 11 olimpián vett részt.

Új elnevezést kapott a legjobbak vetélkedése. A legjobb női és férfi tornászok a " Mesterfokú " bajnoki címet nyerhették el. Magyarország első Mesterfokú bajnoka Keleti Ágnes és Pataki Ferenc volt.


Mi voltunk a világ

Az 1952-es olimpián kiemelkedő női tornászsikerek születtek. Korondi Margit felemáskorláton, Keleti Ágnes műszabadgyakorlatban lett olimpiai bajnok.

1954-ben Budapesten rendezték - először atlétikai számok nélkül - a Főiskolai Világbajnokságot.

1954-ben a római világbajnokságon a női kéziszer csapatunk világbajnoki címet szerzett.

1956-ban a melbourni Olimpián kéziszer csapatunk aranyérmet szerzett. Keleti Ágnes korláton, műszabadgyakorlatban, gerendán olimpiai bajnok lett .

Sok más sportolóval együtt négy női és egy férfi tornászunk nem tért vissza Magyarországra. Az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes Izraelba vándorolt ki, ahol később edzőként, majd szakvezetőként dolgozott tovább.

Ismét mélypontra került a tornasport, szinte mindent elölről kellett kezdeni.

1956. április 8-án a Testnevelési Főiskolán rendezték meg a művészi torna első hazai versenyét. (Még nem bajnokság). A sportág népszerűsége szinte napról-napra nőtt. Az első versenyen a TF versenyzők voltak a legsikeresebbek.

1957-ben a Mesterfokú Bajnokság szerenkénti versenyével bővül legjobb tornászaink hazai versenyprogramja.

1960. A Szövetség új elnökévé Szegő Dezsőt választották, aki 1967-ig megtartotta megbízatását.

Egy nagyszerű tornásznő pályafutása fejeződött be a római olimpiával. Tass Olga olimpiai és világbajnok negyedik alkalommal vett részt az ötkarikás versenyen. Pályafutása után a TF oktatója, majd a francia ill. a magyar válogatott sikeres vezetőedzője volt.


A Művészi Tornában első ízben rendezték meg az Országos Bajnokságot

(A korábbi versenyek nem voltak bajnokságok.) Az első modern gimnasztikai országos bajnok Várhidi Eszter volt.

1963-ban Budapesten került megrendezésre az első modern gimnasztikai nemzetközi verseny, amelyet utólag hivatalosan a FIG a sportág első világbajnokságának tekintett.

Az egykori MOTESZ elnök unokaöccsét Szegő Dénest nevezték ki a Szövetség új fõtitkárává.


Sportiskolai rendszer, úttörő olimpia, majd kezdődik egy újabb sikerkorszak

l963-ban létrehozzák a Központi Sportiskolát , a női és a férfi tornászok egyik legeredményesebb utánpótlás műhelyét. A szakmai munka irányításával Csányi Rajmundot bízták meg.

Az Úttörő Szövetség szervezésében megrendezésre került az első Úttörő Olimpia.

Magyarország első lány úttörő olimpiai bajnoka Békési Ilona, míg a fiú bajnok Fekecs László.

1967. Antal Józsefet nevezték ki a MOTESZ új elnökévé, aki 1972-ig maradt a Szövetség élén. Új fõtitkára is lett a Szövetségnek, Szuh Csaba személyében.

1971-ben nagy veszteség érte tornasportunkat. Elhunyt Kerezsi Endre a Testnevelési Főiskola Torna Tanszékének vezetője, a Torna Szövetség elnökségének tagja. A kíváló tanár mindenekelőtt irodalmi munkásságával segítette elő a magyar torna fejlődését.

1972. A magyar sportvezetés Béres Tibor személyében új elnököt nevez ki a MOTESZ élére.

Az 1972 - es Müncheni Olimpián Magyar Zoltán (FTC) mutatta be először a lovon a haránt irányú vándort (Magyar-vándor) , amely új lendületet adott a sportág fejlődésének.

A MOTESZ élére új fõtitkár , Hegyi Mátyás került, aki 1980-ig irányította a Szövetség munkáját.

Az 1974-es év legjelentősebb tornaeseménye a várnai világbajnokság volt

Magyar Zoltán lógyakorlatával világbajnoki címet szerzett. A "Magyar vándor" véglegesen meghódította a világot.

Sivadó János ekkor mutatta be először világversenyen új elemét, a " Sivadó vándort" (haránt vándor hátrafelé).

1976. A montreali olimpiai játékok alatt megrendezett FIG kongresszuson Úrvári Sándort, a MOTESZ szakfelügyelőjét beválasztották a FIG Férfi Technikai Bizottságába.

Magyar Zoltán az Európa- és világbajnoki címe után - 28 évvel Pataki Imre londoni győzelme után - ismét aranyérmet szerzett Magyarország számára. A krónika kötelessége megemlíteni minden idők legeredményesebb magyar tornászának edzőjét, Vígh Lászlót.

Az 1979-es esseni EB szenzációja: Kovács Péter új eleme nyújtón, a másfél szaltó hátra a vas felett visszafogással. Azóta "Kovács szaltó" néven jegyzik a Szabálykönyvben.

Guczoghy Essenben nyeri első Európa-bajnokságát lólengésben , amit még két alkalommal megismételt.

Szegeden rendezték meg az első Sportakrobatikai VB-t. Az IFSA végül is a nyílt verseny megrendezése mellett döntött, így még az USA versenyzői megjelenhettek.

1980. A moszkvai olimpián lólengésben Magyar Zoltán második olimpiai bajnokságát nyerte. Az olimpia után visszavonult majd az állatorvosi hivatást választotta.

1981. Új vezetõ, egy korábban volt tornász, Forgács Róbert fõtitkári kinevezést kapott. Az elnök Dr. Mezey Gyula lett.


Lendületben a sportdiplomácia. Magyarország ismét VB-t rendez

1983. Világbajnokság Budapesten

A verseny színhelye a közel l0.000 nézöt befogadó új Budapest Sportcsarnok. Magyar szakemberek alkalmaztak először számítógépet eredményszámításnál. A nemzetközi elismerést szerzett csoport vezetője Keleti József mérnök-versenybíró volt. Guczoghy György lólengésben ezüstérmet szerzett.

1985. 100 éves a MOTESZ . A Magyar Torna Szövetség nagyszabású kiállítással és nemzetközi torna gálával a Budapest Sportcsarnokban emlékezett meg a jeles évfordulóról. Az ünnepeltet, a magyar torna sportot köszönti a Nemzetközi Torna Szövetség Magyarországon tartózkodó vezetése.

Az 1987-es rotterdami világbajnokságon Borkai Zsolt lólengésben aranyérmet szerzett.

1988 évi. olimpiai játékokon Szöulban Borkai Zsolt lólengésben holtversenyben a szovjet Bilozercsev-vel és a bolgár Geraskov-val aranyérmet nyert.

1992. A MOTESZ-bõl jogilag is kivált az RSG szakág és önálló szövetséget alkotott.

Először rendeztek Magyarországon szerbajnokságot. Új kezdeményezés a torna sportág népszerűsítésére. Célja az volt, hogy - a szerenkénti világbajnokság mintájára - lehetõséget adjanak azoknak a tornászoknak is versenyzésre, akik csak egy - egy szeren tudnak és akarnak indulni.

1992. Szerenkénti Világbajnokság Párizs

Ónodi Henrietta első világbajnoki aranyérmét nyerte lóugrásban. A korábbi bajnok, a szovjet Boginszkaja nem akarta elhinni, hogy van nála jobb tornász, akitől kikaphat. Nagyon sportszerűtlenül az eredményhirdetésen nem akart részt venni. Edzője úgy rángatta be a dobogóhoz.

Magyarország először nyerte el az EB rendezési jogát.

A Budapest Sportcsarnokban megrendezett verseny a hazai és külföldi szakemberek elismerését kapta. Supola Zoltán korláton aranyérmes lett .

1992-ben a barcelonai olimpiai játékokon Ónodi Henrietta közel három évtized után nyert Magyarországnak olimpiai bajnokságot lóugrásban. Ezzel a teljesítményével Magyarország 13. aranyérmét nyeri a torna sportágban.

Az év krónikájához tartozik, hogy az Európai Torna Szövetség Kongresszusán Balikó Györgyit megválasztották a Női Technikai Bizottság vezetőjévé.

1994 januárjában ismét megjelent hosszú évek után Új Magyar Torna Híradó névvel a torna szaklap, melyet Paczolay Gyula, a férfi szakág vezetője, nemzetközi versenybíró áldozatos munkájának eredményeként jelentetett meg. Ő vállalta a lap főszerkesztői munkáját is. Sajnos még ebben az évben a lap megszűnt anyagi problémák miatt.

A győri Öreg Diákok Egyesülete és a kiskunhalasi Veterán Tornászok Egyesülete szervezte és rendezte meg Győrújbarát-on az első OLD-BOYS bajnokságot.

Az 1995. év sportdiplomáciai sikere, hogy dr. Karácsony Istvánt megválasztották a FISU (Nyári Universiade Játékok) Női és Férfi Torna Sportági elnökének.

Az új Sporttörvény értelmében megalakult a Magyar Országos Tornász Egyletek Szövetsége, amely létrehozta a Magyar Torna Szövetséget, a Magyar Ritmikus Sportgimnasztikai Szövetséget és a Magyar Aerobic Szövetséget. Első elnöke Rózsa György, ügyvezető elnöke Forgács Róbert lett.

Az 1996 - os atlantai olimpiát megelőző FIG kongresszuson dr. Karácsony Istvánt az MTE Torna Tanszékének egyetemi docensét megválasztották a FIG Férfi Technikai Bizottságába.


Mentsük meg a magyar tornát. Old-Boys , Old-Girls , Csivit , Sportdiplomácia

Tovább bővült az egyébként nagyon népszerű Old Boys bajnokság. Első alkalommal hírdették meg az Old Girls bajnokságot is.

1998. Női és férfi Európa-bajnokság Szentpétervár

Sikeres éve volt a magyar torna sportnak. Varga Adrienn lóugrásban, míg Csollány Szilveszter gyűrűn aranyérmet nyert.

A Budapesti Torna Szövetség támogatásával egy iskolai torna mozgalmat hirdettek meg, melynek a célja a sportág népszerűsítése, a torna visszacsalogatása az iskolai testnevelés programjába. A CSIVIT-re keresztelt népszerű mozgalom ötletadója és szervezője; Szuh Csaba.

Az 1999-es Tian Jin-i világbajnokságon a férfi csapat - megismételve négy évvel ezelőtti teljesítményét - ismét csak néhány tizeddel maradt le az olimpiáról. Csollánynak ismét "csak" az ezüstérem jutott.

Új versenyrendszer bevezetésével próbálkozott a Szövetség megőrizni a csapatversenyek népszerűségét. Mivel egyre kevesebb csapatot neveztek a felnőtt bajnokságra, de azt megszűntetni nem akarták, így egy-egy klub "generációs" közös csapatainak irták ki az új versenytípust. Az új versenytípus neve: Szuper CSB. Ebben a versenytípusban 3-3 felnőtt, ifjúsági ill. serdülő tornász indulhatott.

Magyarország elnyerte a 2002-as Szerenkénti Világbajnokság rendezési jogát. Ezzel Magyarország harmadik alkalommal kapta meg ezt a megtisztelő lehetőséget.

December utolsó napjaiban leégett a Budapest Sportcsarnok. Ebben a csarnokban rendezte meg a Magyar Torna Szövetség - nagy sikerrel - 1983-ban a világ, 1992-ben az Európa bajnokságot.

92 éves korában elhunyt Horváth István, a MOTESZ örökös tiszteletbeli elnöke, aki több mint fél évszázadon keresztül aktív szereplője volt a torna sportnak.


Új évezred, új álmok

2000-ben Essen-ben megrendezett férfi EB-n Csollány Szilveszter a második helyen végzett.

Az olimpiák történetében Sydneyben az egyik legkisebb létszámú csapat képviselte a sportágat. Két férfi és egy női versenyző. A Super Dome - ban megrendezett versenyen a harmincadik évében levő Csollány Szilveszter gyűrűn aranyérmet szerzett. Az örök második Csollány (háromszoros VB és egyszeres olimpiai és EB ezüstérmes) kitűnő gyakorlatával biztosan nyert. A közönség már a gyakorlat végrehajtása során "bajnokként" ünnepelte.

Csollány megszállottan készült a győzelemre. Számára csak az aranyérem volt elfogadható. Az olimpiát megelőzően egy németországi versenyen vett részt, ahol remek formában versenyzett. Az ott jelenlevő szakembereknek egyöntetű véleménye volt, hogy Csollány élete legjobb formájában van. Gyakorlatát lenyűgöző biztonsággal mutatta be. Talán Ő "tudta" egyedül, hogy bajnok lesz.

Idézetek a döntő előtt és után megjelent korabeli újságokból: "Egyedül leszek első", "Csollány a csúcson szeretne körbe nézni", "Szilveszteri hangulat", " Checci borítékolta az aranyat", "A szlovén edző Csollányra fogad", "Szeptemberi Szilveszter-ünnep", "Aranygyűrű", "Orbán Viktor köszönti Csollány Szilvesztert".

Supola Zoltán a szakemberek nagy örömére a lólengés fináléjában a hatodik helyen végzett.

Supolának az évek óta gyötrő csuklófájását, a tornában éltesnek számító korát csak fegyelmezett felkészüléssel és versenyzéssel tudta kompenzálni. S hogy sportemberi oldaláról is megismerje a tisztelt olvasó Zolit, íme a történet: Csollány győzelme után elsírta magát. A magyar delegáció jelenlevő tagjai vigasztalták: Ne keseredj Zoli, a Te teljesítményed is példátlanul szép ajándék a magyar szurkolók számára. Nincs semmi baj! Mire Zoli: "Én nem magam miatt sirok , hanem Szilveszter aranyérmének örülök". Ez a megnyilvánulás ritka a világ élvonalában.

Az sikerei a Világ kupa döntőn , Glasgow- ban folytatódtak. Csollány gyűrűn aranyérmes lett, míg Supola lólengésben negyedik ill. nyújtón hatodik.

Csollány elnyerte a legtöbb Világ Kupa-forduló győzelmért kiírt különdíjat is.

Új elnököt és főtitkárt választottak a Magyar Országos Torna Egyletek (MOTESZ) Szövetségének az élére Belán Gábor és Altorjai Sándor személyében.

A Magyar Torna Szövetség (MATSZ) közgyűlése megválasztotta új vezetését, amelynek feladata irányítani és elősegíteni az alábbi sportágak hazai fejlődését, valamint képviselni a Szakszövetségeket (Torna, RG, Aerobic, Sportakrobatika , Általános Torna) a Nemzetközi Szövetségben. Elnök: Dr Szilvási György Főtitkár. Forgács Róbert

2001-es párizsi és cottbusi Világ Kupán Csollány gyűrűn aranyérmet nyert.

Supola Zoltán Cottbus-ban búcsúzott az aktív versenyzéstől

Supola Zoltán 63-szor nyert magyar bajnokságot. A sportág történetében példátlan teljesítmény. Supola először 1986-ban a cottbusi IBV-n lett korláton bronzérmes. Aztán következett egy közel 15 éves tiszteletre méltó pályafutás. 1988-ban lett először a felnőtt válogatott csapat tagja.

Három olimpián, tizenegy VB-n, öt EB-n, három Universiaden vett részt. Pályafutása alatt EB, Európa Kupa, Universiade arany, VB ezüst és bronz, ill. Világ Kupa ezüstérmes lett.

"Életemnek két meghatározó élménye volt: a budapesti EB és a Sydney-i Olimpia. Az 1992-es EB korlát győzelmem után értettem meg először, hogy mit jelent számomra az a szeretet, ami akkor és azután körülvett. Számomra természetes volt, hogy ezt a szeretetet további eredményességgel kell meghálálnom a magyar szurkolóknak. Életem álma volt egy jó szerepléssel búcsúzni az olimpiai versenyektől. Talán a Sydneyben nyújtott teljesítményem megengedi, hogy szerény megelégedettséggel és büszkeséggel tekintsek vissza pályafutásomra."

Az Európai Torna Szövetség (UEG) görögországi tisztújító kongresszusán Forgács Róbertet a MATSZ főtitkárát beválasztották a Végrehajtó Bizottságba. A 46 tagországot tömörítő legnagyobb kontinentális torna szövetség Végrehajtó Bizottságába először választottak magyar tisztségviselőt.





fontos információ

Figyelem!
Kérünk minden egyesületet, hogy a nyilvántartó-rendszerbe minél hamarabb töltsék fel a saját, illetve az edzői és sportolói adatokat! 2017. december 15-ét követően a versenyengedély-kérő lapokat csak a rendszeren keresztül lehet kitölteni, kizárólag a nyilvántartásba felvett sportolók részére.



Kutatás

Tisztelt látogatóink!
Kajos Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdasági Kutatóközpontjának kutatója és a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje kéri segítségüket egy kutatással kapcsolatban.

További információk



Közösség

Fotók

Videók

Letöltések